A szófiai CSD demokráciakutató intézet vezetőjének nem tetszik Magyarország olajembargó alóli mentessége: szerinte meg tudna lenni Közép-Európa az orosz olaj nélkül.
Az EU-nak nem szabadna időt vesztegetnie a többek között Magyarország számára is mentességet biztosító uniós orosz olajembargó kapcsán,
– írta az Euractiv.com-on megjelent véleménycikkében Martin Vladimirov, a szófiai központú CSD demokráciakutató intézet igazgatója, illetve Kostantsa Rangelova, az intézet elemzője.
A két bolgár elemző szerint ez az intézkedés „szükségtelen”, és csak egy feltételezett, de Orbán Viktor magyar kormányfő állításaival szemben valójában „illuzórikus” gazdasági sebezhetőséget takaró „politikai fügefalevélként” szolgál.
A szerzők az intézet egy korábban megjelent elemzésére hivatkozva azt írták, az Adria kőolajvezeték napi 400 ezer hordós kapacitása „több mint elég” az érintett, tengerparttal nem rendelkező közép-európai országok ellátásának biztosítására. Szerintük a régióbeli finomítók a Barátság olajvezetéken érkező import 2019-ben bekövetkezett, nem tervezett kiesése idején is gyorsan alkalmazkodni tudtak.
Arról is írnak, hogy az embargóról szóló döntés óta az EU-ba áramló orosz nyersolaj mennyisége 20 százalékkal emelkedett.
az embargó alóli kivétel viszont pont azt jelentené, hogy az orosz olaj visszajön a hátsó ajtón az európai piacra.
Az elemzők hozzáteszik: az embargó alól adott mentesség még komoly fejfájást okozhat az EU-nak, mivel a kivételezett országokban működő finomítókat várhatóan semmi nem tarthatja vissza attól, hogy az orosz olaj elosztóbázisaivá alakuljanak.
Szerintük a horvátországi, omisalji terminál egyszerre ki tudná szolgálni Horvátország, Magyarország, Csehország és Szlovákia igényeit. A szerzők továbbá arról írnak: igenis lehetséges lenne a teljes embargó az orosz olajra: ehhez először is egy ársapkát kellene bevezetni, hogy az orosz exportőrök ne tudjanak bizonyos ár fölött szállítani olajat. Ezzel szerintük lecsökkenne a Kreml bevétele a Kínába és Indiába szánt olajexportból. Ezen túlmenően az
Harmadrészt az EU kormányzatainak rá kellene tenniük a kezüket az oroszok által tulajdonolt olajipari eszközökre, hogy ezzel kényszerítsék ki az embargó betartását.
Úgy látják, ezekkel a módszerekkel az orosz olajtermelés 30 százalékkal kevesebb lehetne decemberben, mint amennyi januárban volt.
Ezzel szemben az EU erősíthetné az energiafüggetlenségét, és még a klímaváltozás ellen is hatékonyan tudna föllépni. Végül a szerzők még egyszer hangsúlyozzák: az embargó alóli kivételek politikailag „szerencsétlenek”, gazdaságilag pedig „nem szükségszerűek” – ezért az EU-nak meg kellene azt szüntetni.
Nyitókép: MTI/EPA/Larry W. Smith
„Egy eldurvult világban Európa és az Egyesült Államok együtt erősebbek” – fogalmazott közös nyilatkozatában Ursula von der Leyen és Antónia Costa.
Az ukrán elnök nem is Oroszországnak akart ártani elsősorban.
Moszkva élesen reagált Donald Trump Grönlandra és Kanadára vonatkozó igényeire.
Minden újítónak ez a sorsa akár tudományos, akár művészeti, akár politikai, akár vallási téren. Ungváry Zsolt írása.
A kormányfő ráfordult a 2026-os választásokra, folyamatosan apadó jobboldali szavazóbázisát ezzel a bejelentéssel is meg kívánja tartani.
A szakértő rámutatott, Oroszország az Egyesült Államok után Európa második legnagyobb LNG-szállítójává lépett elő, megelőzve Katart.
„Egy eldurvult világban Európa és az Egyesült Államok együtt erősebbek” – fogalmazott közös nyilatkozatában Ursula von der Leyen és Antónia Costa.
A kommunikációs igazgató szerint, Brüsszelben dől majd el a küzdelem a múlt háború-, bevándorlás- és genderpárti erői és a békepárti, biztonságpárti és családpárti patrióták között.
